Igazság szerint azért vártam ennek a történetnek a közreadásával, mert szerettem volna a bizonytalan vég helyett legalább részleges happy end-ről beszámolni. De az idő halad, és régi népi igazság, hogy "a vasat addig kell ütni, amíg meleg". Lássuk tehát:
E hét szerdán (április 22-én) felhívott egy újságíró a Világgazdaság c. napilaptól azzal, hogy a szokásos módon cikket készítenek az ingatlanalapokról és ebben a befektetők véleményét is szerepeltetnék, ezért telefonon interjút kért - ugyancsak a már megszokott módon. Az újságíró felkészült volt az ügyben, ezért főként arról kérdezett, igaz-e a hír, hogy a befektetők perekre készülnek és ha igen, hol tartanak ezek. A mintegy tíz perces interjúban szóba kerültek a PSZÁF ellen már folyamatban lévő közigazgatási perek is. Az igazsághoz híven adtam tájékoztatást ezekről is, megemlítve, hogy mivel érvel a PSZÁF, hogy két per van folyamatban, amelyek közül az egyikben április 17-én a bíróság első fokon a PSZÁF-nak adott igazat, a másikban még nincs döntés, és hogy miért nem értünk egyet a bíróság döntésével (részletesebben erről az április 17-i "Tudósítás jogállamból - I. rész" c. bejegyzésemben írtam). Aki ebben a szakmában kicsit is jártas, az tudja, hogy egy ilyen interjúnak csak kis része jelenik meg a cikkben, amely mindig előre kötött terjedelmű. Az újságíró kérésemnek és a szokásnak megfelelően még szerda délután e-mailen elküldte jóváhagyásra a cikknek az én interjúmon alapouló részét, amelyet csekély pontosításokkal visszaküldtem. Ennek megfelelően jelent meg az április 24-i Világgazdaság nyomtatott és online számában a cikk "Formálódó pertársaságok" címmel. Ebben egyebek között a következő olvasható:
"Az alapkezelők ellen beadandó kereset előtt magánszemélyek - köztük Hajdú - közigazgatási pert is indítottak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen annak november 7-i határozata miatt. A kezdeményezők szerint az ingatlanalapok felfüggesztéséről szóló döntés több ponton is jogszabályt sértett, és azt szeretnék elérni, hogy a bíróság azt hatályon kívül helyezze. Hajdú szerint a PSZÁF jogi védekezését főként arra építi, hogy a kifogásolt határozatot csak az az által érintett alapkezelők támadhatnák meg, ez az érvelés azonban Hajdú szerint elfogadhatatlan, hisz az alapkezelőknek nem áll érdekükben tiltakozni a döntés ellen, ha pedig más nem teheti ezt meg, akkor sérül az alkotmányban biztosított jogorvoslati lehetőség."
A fentiek minden szaváért természetesen vállalom a felelősséget. Bár régi motoros vagyok, arra nem számítottam, hogy a cikk olyannyira felébreszti a PSZÁF szóvivőjének, Binder István úrnak a haragját, hogy még aznap reggel az MTI-n keresztül teszi közzé, hogy "a per során a Fővárosi Bíróság a Felügyelet álláspontját osztotta, elfogadta a PSZÁF jogi érvelését, és ez alapján elutasította a beadványozó magánszemélynek és a perbe beavatkozó egyéb magánszemélyek, köztük Hajdú Miklós álláspontját is. Az első fokú ítélet fellebbezéséről a szóvivőnek még nem volt tudomása." A hír - amiben sok egyébről is szó volt - azzal a nem kicsit bulváros címmel jelent meg, hogy "Pert nyert a PSZÁF az ingatlanalapok felfüggesztése ügyében".
Természetesen a szóvivő úr szavai is egytől-egyig helytállóak. Csakhogy itt jutunk el a hazai médiatájékoztatás "sajátosságaihoz". Merthogy nem mindegy, hogy egy hír a nemzeti hírügynökség szerepét betöltő MTI-nél, vagy máshol jelenik meg. (Tetszik tudni: ez az az MTI, amelyik a károsultak érdekeit képviselő civil szervezet- a KÖSZ - egyetlen közleményét sem volt hajlandó eddig közzétenni. És az még csak rendben is lenne, hogy egy állami hatóság - a PSZÁF - közleményei természetesen megjelennek ott, de például a múlt héten az alapkezelők érdekeit képviselő - ugyancsak civil - szervezet, a BAMOSZ kürtölte ilyen módon világgá, hogy minden rendben van az ingatlanalapok körül...)
Mivel a médiák jelentős részben az MTI híreiből élnek, lett is pillanatokon belül nagy felfordulás! Legalább öt média (pl. Napi Gazdaság, vg.hu, origo.hu, privátbankár.hu, ebroker) vette át a közleményt a fenti címmel, nem kis riadalmat okozva a KÖSZ tagjai között (is). Ami ebből jól látszik: megjelent egy korrekt cikk egy újságban, ami -egyébként szándékomtól eltérően - felingerelte az állami behemótot, akinek hangját aztán sokkal több helyről visszhangozták. Ráadásul a cím - bár nem tartalmaz valótlanságot - finoman szólva is félrevezető. Merthogy néhány dolog nem szerepel a közleményben, úgymint:
- hogy még egy per van folyamatban ugyanebben az ügyben, tehát finoman szólva sem lehet lefutott meccsről beszélni (feltehetően az újságíró is ezért nem tartotta lényegesnek az első ítéletről tudósítani),
- hogy nincs még írásbeli ítélet, tehát a fellebbezés még szóba sem jöhet (de természetesen megtörténik, amennyiben a második per is az elsőhöz hasonlóan zárul),
- hogy a bíróság nem vizsgálta a megtámadott határozat jogszerűségét, csupán azt mondta ki - jogállamunk nagyobb dicsőségére - hogy a felperes befektetőnek nincs perindítási joga.
Szóval engem ez (is) a jereváni rádió esetére emlékeztet (tudjátok: nem ott, nem úgy, stb.).
Mindenesetre még csütörtökön a következő kiegészítés közzétételére kértem az MTI-t:
a nyíltvégű ingatlanalapok zártvégű alapokká alakulhassanak.
Látjátok a fehér füstöt?