HTML

Igazságkereső

Egy kifejezetten hiteles, tárgyszerű és mértéktartó blogot szeretnék indítani, ami a jelen és a múlt nagy gazemberségeivel, mutyizásaival foglalkozik. Nevének megfelelően csak igaz tényeket állítok, főként a gazdaság területéről.

Friss topikok

  • MEGATrader I www.forexkezeltszamlak.blog.hu: Tetszik a bejegyzés! (2012.12.05. 14:16) Egy évfordulóra
  • mzperx7: Jo Napot a közigazgatási eljárásban okozott kár miatti perrel kapcsolatban : mi volt ennek, ezekn... (2012.01.05. 19:10) Csalhatatlanok társulata
  • nyugdijas64: @arvuckel: Az elmélettel nagy vonalakban én is egyetértek azzal az eltéréssel, hogy a T+90 napot n... (2010.05.22. 07:14) Egy törvényalkotás története "Jogállamból"
  • igazatnekeress: Kedves Miklós! Régebben volt egy amcsi filmsorozat, a narrátor kezdéskor mindig bemondta, hogy: "A... (2010.05.20. 15:25) Az Alkotmánybíróság elutasította
  • nyugdijas64: @Béla b: Hát ami az ombudsmant illeti, az csak az igazi sóhivatal, rajta régen túl vagyunk (de ő l... (2009.09.23. 18:32) A sóhivatalok országa

Linkblog

Egyenlő bánásmód?

2009.03.26. 19:13 nyugdijas64

Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke a közelmúltban több alkalommal (pl. az országgyűlési bizottsági meghallagtáson március 11-én és a Lánchíd Rádióban tegnapelőtt) is azt állította, hogy az ingatlanalapokból kiszállóknak az a követelése, hogy az utolsó reális - múlt év novemberi - eszközértéken fizessék ki öket, ellentétes a befektetési alapok lényegét képező kockázatközösséggel, azaz a befektetőkkel való egyenlő bánásmóddal, mert így a bennmaradók viselnék a további veszteséget. Ebből az érvből jól látszik, hogy az alapkezelők érdekképviselete most a kiszállókat szeretné a bennmaradókkal "összeugrasztani". A baj az, hogy szerintem ez az érv nem helytálló, több szempontból sem:

  • Ha az előző állítást elfogadnánk, akkor abból az következne, hogy az "egyenlő bánásmód" nem most sérülne, hanem ez már tavaly november 7-e előtt megtörtént. Ha ugyanis elfogadjuk azokat az érveket, amelyekkel az alapkezelők az ingatlanportfolióknak a befagyasztás alatti drasztikus leértékelését indokolták (ingatlanpiaci hozamok emelkedése), akkor az ingatlanok már régen - kb. 2007 év közepe óta, tehát csaknem két éve -  túlértékeltek voltak (erről részletes elemzés olvasható többek között Somi András 2009. február 12-én a www.portfolio.hu - n közétett cikkében, de sok más forrásban is). Ezek a bizonyos hozamok ugyanis akkortájt kezdtek emelkedni, az ingatlanokat pedig a törvény szerint legalább negyedévente újra kell értékelni. Érdekes megállapítások olvashatók erről a PSZÁF 2006. áprilisában készült részletes elemzésében: "sok esetben feltételezni lehet, hogy a piaci adatok manipuláltak...",  "...jogos a feltételezés, hogy az értékbecslésen alapuló nettó eszközérték jó esetben csak közelíti a valós piaci értéket"  ",  "...az eltérés nagyságrendjét pedig becsülni sem lehet..." és így tovább. Mindebből világosan következik, hogy azok a "jól értesültek", akik a felfüggesztést megelőzően kimenekültek az alapokból, a fentiek miatt értéken felül lettek kifizetve. Azokon pedig, akik balszerencséjükre nem voltak ilyen szemfülesek vagy jól informáltak, most több év el nem számolt értékcsökkenését egyszerre akarják "leverni". Ezzel nem sérül az egyenlő bánásmód?
  • Ha az eszközértékek a tavaly novemberi szinteken lennének értékelve, nyilvánvalóan ilyen szintekről indulnának a most alakuló zárt végű alapok. Ez a bennmaradóknak ugyanolyan előnyös lenne, mint a kiszállóknak. Mivel pedig az alapkezelők egyöntetűen azt állítják, amikor a zárt végű alapokban maradás mellett érvelnek, hogy fényes jövő és emelkedő érték vár rájuk, nincs mitől tartani - nem igaz? Legfeljebb az indulástól számítva nem a jövendőlt két számjegyű hozamokat mutatnák ki, hanem alacsonyabbakat egy magasabb bázishoz viszonyítva. Ennek nincs jelentősége, mert az elszámoláskor úgyis csak az abszolut netto eszközérték  számít. Vagy a jövő mégsem olyan fényes?..
  • Az előzők természetesen ugyanígy érvényesek a nyílt végű működést folytató alapok tekintetében is.
  • Végül még egy érv: Tavaly év közepéig három százmilliárd Ft feletti vagyonú nyílt végű ingatlanalap létezett Magyarországon: az OTP, az Erste és a Raiffeisen. Bárki utánanézhet annak, hogy akkor még mindhárom alap vagyona, ingatlankitettsége és hozama csaknem azonos volt. Érdekes módon egyedül az Erste alapjából alig volt pénzkiáramlás, pedig a novembert megelőző időszakban is ugyanolyan hozamokat mutatott ki, mint a másik kettő. Mostanra a Raiffeisen alapjának vagyona 44 Mrd Ft alá csökkent, az Erste vagyona pedig 95 Mrd Ft felett van. A Raiffeisen ingatlankitettsége meghaladja a 100 %-ot, az Erste-é csekély emelkedést mutatva is 60 % alatt van. Én nem hiszek abban, hogy a kisbefektetők viselkedése alaponként eltérő lenne. Ezt semmi nem indokolja. Az Erste nem értékelt le, likviditása tökéletes és hozama már szolídan növekedve közelíti a 10 %-ot. Kíváncsian várom a lehetséges magyarázatokat. Persze gyanúm nekem is van, több is: lehet, hogy a "kakukktojásnál" mindenkor korrekt szinten voltak értékelve az ingatlanok és így nem kényszerült olyan trükkökre, mint a többi? Lehet, hogy az Erste alapjának likviditását nem tették tönkre a bennfentes nagybefektetők, másokét meg igen?

Szóval az egyenlő bánásmód BAMOSZ-féle verziójával kapcsolatban nekem az az álláspontom, kicsit idézve a klasszikusoktól: "nem akkor, nem úgy és nem ott". De a többi stimmel

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csakigazat.blog.hu/api/trackback/id/tr891027587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varia 2009.03.28. 15:45:35

Üdv!
Az eddigiekben egy fontos kérdést elfelejtettünk tisztázni. A raiffeisen alapnál, ha jóváírják a befektetési számlán a kiszálláskori összeget, milyen dokumentumot kapunk az elszámolásról?
Honnan fogjuk megtudni, milyen árfolyammal számoltak el? Postáznak róla dokumentumot, vagy be kell menni a bankfiókba átvenni?
Kérrem, ha tud valamit ezekről, tegye közzé.
Köszönöm
Gábor

nyugdijas64 2009.03.28. 20:43:12

@Varia: Hát az alapvető, hogy minden tranzakcióról a forgalmazónak kötelessége elszámolást adni, amiből ki kell derülni annak, hogy az elszámolás milyen árfolyamon (jelen estben eszközértéken) történt. Azt a forgalmazóval kötött szerződés tartalmazza, hogy az értesítés milyen gyakorisággal és milyen módon történik. Alapesetben havonta egyszer kell, hogy elszámolást küldjenek. De van olyan változat is, hogy csak akkor küldenek ilyet, ha van tranzakció (mint pl. a visszaváltás). Ha a szerződés nem tartalmaz más kikötést, az elszámolást a levelezési címre kell kiküldeni, de az ügyfélnek joga van úgy is rendelkezni, hogy ne küldjék ki, hanem ő megy érte a fiókba (ha pl. a feleség elől el akarja titkolni :)