Igen, most már nyugodtan, csupa nagy betűvel merem leírni: a PSZÁF tavaly november 7-i emlékezetes határozata, amellyel felfüggesztette az összes magyar nyílt végű ingatlanbefektetési alap forgalmazását, többszörösen is TÖRVÉNYSÉRTŐ volt!
Talán nem árt felidézni, hogy ebben a blogban is többször állítottam ezt, természetesen csak véleményként. (Így például: 2009.02.09 – „Ingatlanalapok – az évtized befektetési botránya”, 2009.02.09 – „Csiki-csuki PSZÁF-módra”, 2009.04.17 – „Tudósítás Jogállamból (I. rész)”, 2009.05.20 – „Tudósítás jogállamból (III.rész)”, 2009.07.05 – „Egy cikk”)
Akik nyomon követték az eseményeket, tudják, hogy a szóban forgó határozatot törvénysértés miatt többen – köztük jómagam is – megtámadtuk az illetékes(nek vélt) Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumánál. Már ebben a perben is sokat elárult az, hogy a PSZÁF egy árva szóval sem vitatta részletesen alátámasztott jogi érveinket, hanem elsáncolta magát azzal, hogy a felpereseknek nincs „kereshetőségi joguk”, és ezért nincs mit keresniük egy közigazgatási perben. Sajnos ezt az álláspontot osztotta a bíróság is, ezért ez a per jelenleg fellebbezési szakban van a Fővárosi Ítélőtáblán. Látva az általunk természetesnek vélt jogorvoslati út nehézségeit, törvényességi kérelemmel éltem a Legfőbb Ügyészségnél, amely illetékes az országos hatáskörű közigazgatási szervek által hozott határozatok törvényességi szempontból történő felülvizsgálatára és a feltételek fennállása esetén a törvénysértőnek talált határozatok elleni óvás benyújtására.
A Legfőbb Ügyészség most érkezett határozata egyebek között megállapítja, hogy törvénysértő volt a PSZÁF határozatának I. pontja szerint 10 forgalmazási napra kiterjedő felfüggesztés, mert a jogszabály szerint ez csak 10 naptári napig tarthatott volna, továbbá annak sem volt jogalapja, hogy a PSZÁF a határozat II. pontjában a kezelési szabályzatok módosítására kötelezte az alapkezelőket.
Tehát a határozat érdemi rendelkezést tartalmazó mindkét pontja törvénysértő!
Sajnos azon túl, hogy mindezt a Legfőbb Ügyészség megállapította és a PSZÁF felé jelzi, másra nincs lehetősége. Ugyanis az óvás csak olyan esetekben foganatosítható, ha az még alkalmas a jogszabálysértés kiküszöbölésére. Ebben az esetben ez a lehetőség már régen elmúlt.
Hát itt tartunk most. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a nyilvánvaló jogsértés következményeinek károsultjait kik és hogyan kártalanítják.
