HTML

Igazságkereső

Egy kifejezetten hiteles, tárgyszerű és mértéktartó blogot szeretnék indítani, ami a jelen és a múlt nagy gazemberségeivel, mutyizásaival foglalkozik. Nevének megfelelően csak igaz tényeket állítok, főként a gazdaság területéről.

Friss topikok

  • MEGATrader I www.forexkezeltszamlak.blog.hu: Tetszik a bejegyzés! (2012.12.05. 14:16) Egy évfordulóra
  • mzperx7: Jo Napot a közigazgatási eljárásban okozott kár miatti perrel kapcsolatban : mi volt ennek, ezekn... (2012.01.05. 19:10) Csalhatatlanok társulata
  • nyugdijas64: @arvuckel: Az elmélettel nagy vonalakban én is egyetértek azzal az eltéréssel, hogy a T+90 napot n... (2010.05.22. 07:14) Egy törvényalkotás története "Jogállamból"
  • igazatnekeress: Kedves Miklós! Régebben volt egy amcsi filmsorozat, a narrátor kezdéskor mindig bemondta, hogy: "A... (2010.05.20. 15:25) Az Alkotmánybíróság elutasította
  • nyugdijas64: @Béla b: Hát ami az ombudsmant illeti, az csak az igazi sóhivatal, rajta régen túl vagyunk (de ő l... (2009.09.23. 18:32) A sóhivatalok országa

Linkblog

Mit tett és mit nem tett a PSZÁF az ingatlanalapok ügyében?

2011.01.29. 13:02 nyugdijas64

 

Úgy gondoltam, hogy a PSZÁF elleni pereim (legalábbis magyarországi) lezárultával eljött az ideje az önvizsgálatnak. Annak a végiggondolását értem ez alatt, hogy vajon nem voltam/vagyok-e elfogult a PSZÁF-fal szemben – természetesen negatív értelemben? Előre kell bocsátanom, hogy – legalábbis szándékaim szerint – ezt az ügyet mindvégig kizárólag szakmai természetűnek tekintettem és magát a szervezetet mindig is felkészült szakemberek gyülekezetének gondoltam. Az önvizsgálat során megkíséreltem számba venni azokat a - perek tárgyát képező határozaton kívüli - intézkedéseket, amelyeket a PSZÁF tett, vagy amelyeket véleményem szerint tennie kellett volna. Ennek során abból indultam ki, hogy a PSZÁF egyik feladata a befektetők érdekeinek védelme – bár ez a reá vonatkozó 2007. évi CXXXV. törvénynek (Psztv.) legfeljebb a preambulumából és az 59. § a) pontjában felhívott fogyasztói érdekvédelemre vonatkozó EU-irányelvből érhető tetten közvetlenül. Hát a választ az olvasóra bízom…
 
1.      Nem túlzás azt állítani, hogy a PSZÁF már több mint két évvel a botrány kezdete előtt szinte tökéletesen látta az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázatokat és anomáliákat, ami mindenképpen a szakmai hozzáértésüket bizonyítja. Ezt igazolja az a PSZÁF által 2006. áprilisában készített „Jelentés, elemzés az ingatlan alapok működési sajátosságairól és kockázatairól” c. 19 oldalas anyag, amelyről már a 2009. március 26-i „Egyenlő bánásmód?” c. bejegyzésemben is idéztem, és amely a mai napig meglelhető a PSZÁF honlapján. Hogy mennyire jól látták a jövőt, annak igazolására álljon itt néhány idézet az említett anyagból:
 
·        „Az alapokból történő tőkekiáramlás, főképpen egy lényegesen alacsonyabb likviditás mellett komoly veszélyeket hordoz magában.”
·        „…a kifizetések befektetők számára legtávolabbi időpontban történő ütemezése is bizalmi válságot okozhat, és ebben az esetben reális veszély a bizalomvesztés átterjedése az egyéb befektetési alapok esetében is.”
·        „…sok esetben feltételezni lehet, hogy a piaci adatok manipuláltak…, jogos feltételezés, hogy az értékbecsléseken alapuló nettó eszközérték jó esetben csak közelíti a valós piaci értéket.”
·        „Az értékelő feltételezései alapján megállapított forgalmi érték és a …nettó eszközérték is eltérnek egymástól, az eltérés nagyságrendjét pedig még becsülni sem lehet.”
·        „A háztartások többsége az alkalmazott marketing, értékesítési és kommunikációs technikák eredményeképpen olyan termék birtokában van, amelyre a jelenlegi szabályozás alapján úgy tesznek közzé nettó eszközértéket, hogy a mögöttes termék értéke nem nyilvános árfolyam-alakulás, nem nyilvános piaci áringadozás alapján alakul ki. Ha a befektetési jegy visszaváltások időben elhúzódnak, a kényszerértékesítés során értékvesztés jelentkezik, ez a háztartások számára váratlan negatív esemény akár túlzott reakciót is kiválthat.”
·        „Az értékbecslő szervezet által nyújtott szolgáltatás alapvetően és direkt módon befolyásolja az ingatlanalapok nettó eszközértékét. …Véleményünk szerint a hatályos szabályozás felülvizsgálata szükséges annak érdekében, hogy …  a számon kérhetőség, … az elvégzett munka szakmai kontrollja is beépüljön a szabályozásba.”
·        Speciális kockázatként jelentkezik az ingatlanok értékelése.”
·        „…az ingatlanbefektetéseket köztudottan biztonságos és nyereséges befektetési formának tekintik a potenciális befektetők.”
·        „…több alap esetében felmerül az ingatlan portfolió átértékelődésének problematikája, amely hektikus árfolyammozgásokat okoz egyik napról a másikra. …Álláspontunk szerint a hektikus árfolyammozgások nem egységes kezelésének gyakorlatára, valamint a hiányos törvényi szabályozásra tekintettel szükséges lenne a problémakör kezelésének megnyugtató rendezése…”
 
Azt gondolom, a fenti idézetek – és az egész anyag – önmagukért beszélnek. A kérdés már csak az, mit tett a PSZÁF az általa ilyen jól látott kockázatok és visszásságok kiküszöbölése érdekében? Erre én persze nem adhatok egyértelmű választ, merthogy nem tudhatom, mi történt a „színfalak mögött”. De az biztos, hogy bármit is tett vagy nem tett, ennek nem volt látható eredménye, mert a tőkepiaci törvény (Tpt.) a botrány két és fél évvel későbbi kitörésekor ugyanazokat a szabályokat tartalmazta, amelyek elégtelenségére és ellentmondásaira a PSZÁF anyaga is rámutatott. Tudom, hogy ebben az időben a PSZÁF még nem rendelkezett jogszabály-alkotási jogosultsággal, mint most. De jogszabály-előkészítésivel igen! Ennél még mi – mármint a KÖSZ – is többet értünk el 2009 decemberében, amikor számos lényeges ponton sikerült módosíttatnunk a Tpt.-t a Pénzügyminisztériummal.
 
2.      Amikor én 2009. januárjában panaszt nyújtottam be a PSZÁF-hoz a Raiffeisen ingatlanalapjával kapcsolatban, még messze nem voltam „felvértezve” annyi szakmai információval, mint most. A panaszom egyik lényeges pontja volt ennek ellenére az, hogy szerintem az ingatlanértékelés manipulált, ezért kértem annak ellenőrzését. Amint már erről is írtam, a PSZÁF ebben az ügyben nem tett többet, mint egy klasszikus postahivatal. Ugyanis a panaszbeadványt elküldte a Raiffeisennek és az ingatlanértékelőnek, majd megvárta a válaszukat, amelyet nekem továbbítva közölte, hogy nem lát okot további intézkedésre. Tette ezt úgy, hogy ők már 2006 óta ismerték a saját anyagukban foglalt valós anomáliák lehetőségét – velem ellentétben. Ráadásul számos felkészült szakmai elemzés is rendelkezésükre állt arról, hogy az alapkezelők által megbízott ingatlanértékelők már régen a valós értékük felett értékelték az ingatlanokat – nyilvánvalóan azért, mert ellenkező esetben már sokkal korábban megindult volna a pénzkivonás. Ilyen elemzés volt egyebek között Somi Andrásnak a portfolio.hu-n 2009. február 12-én megjelent cikke, amely szerint „Semmi köze nem volt a piachoz az alapoknak”. A PSZÁF mégsem látott okot a tényleges vizsgálódásra
3.      Ugyanakkor a PSZÁF nem mindig volt ennyire lassú és megfontolt. Az ingatlanalapokba fektető alapokra vonatkozóan a Tpt. a mai napig tartalmaz egy átgondolatlan és alkalmazhatatlan szabályt. Ez a 247. § (5) bek., amely szerint az alapokba fektető alapoknak joguk van átvenni annak az alapnak a forgalmazási szabályait, amelyik 25 %-ot meghaladó részt képvisel a portfoliójukban. Ez a szabály azért alkalmazhatatlan, mert a portfolió napról napra változhat. Egyébként ez a kérdés igen fontos az alapok alapjai elleni perekben. A PSZÁF ebben az esetben villámgyorsan lépett: 2009 áprilisában közzétett egy állásfoglalást (ami ugyan szerencsére nem tulajdonítható jogforrásnak), amely túlterjeszkedve a törvény betűjén lehetővé tette a visszaváltási megbízások elszámolását a mögöttes alap szabályai szerint akkor is, ha akár egyetlen mögöttes alap sem szerepel a portfolióban 25 %-ot meghaladó mértékben. Az alapok alapjai elleni perekben az alperesek lelkesen hivatkoznak is erre az állásfoglalásra, ami nyilvánvalóan a befektetők érdekeivel ellentétes, viszont az alapkezelők érdekeinek vastagon megfelel.
 
Hát ezek után mindenki döntse el maga, mennyire védte a befektetők érdekeit a PSZÁF az ingatlanalapok botrányos ügyében!
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakigazat.blog.hu/api/trackback/id/tr262622857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.