HTML

Igazságkereső

Egy kifejezetten hiteles, tárgyszerű és mértéktartó blogot szeretnék indítani, ami a jelen és a múlt nagy gazemberségeivel, mutyizásaival foglalkozik. Nevének megfelelően csak igaz tényeket állítok, főként a gazdaság területéről.

Friss topikok

  • MEGATrader I www.forexkezeltszamlak.blog.hu: Tetszik a bejegyzés! (2012.12.05. 14:16) Egy évfordulóra
  • mzperx7: Jo Napot a közigazgatási eljárásban okozott kár miatti perrel kapcsolatban : mi volt ennek, ezekn... (2012.01.05. 19:10) Csalhatatlanok társulata
  • nyugdijas64: @arvuckel: Az elmélettel nagy vonalakban én is egyetértek azzal az eltéréssel, hogy a T+90 napot n... (2010.05.22. 07:14) Egy törvényalkotás története "Jogállamból"
  • igazatnekeress: Kedves Miklós! Régebben volt egy amcsi filmsorozat, a narrátor kezdéskor mindig bemondta, hogy: "A... (2010.05.20. 15:25) Az Alkotmánybíróság elutasította
  • nyugdijas64: @Béla b: Hát ami az ombudsmant illeti, az csak az igazi sóhivatal, rajta régen túl vagyunk (de ő l... (2009.09.23. 18:32) A sóhivatalok országa

Linkblog

Egy érdekes összehasonlítás

2009.09.17. 12:41 nyugdijas64

 

Régi népi bölcsesség, hogy a bajban ismerszik meg, ki az igazi barátunk. Immár egy éve múlt, hogy a Lehman Brothers bukásával kezdetét vette a „baj”. Ez adott alkalmat arra, hogy egy kis összehasonlítást tegyek a befektetési alapok és a bankbetétek között, azt vizsgálva, melyek inkább a „barátaink”. Íme:
 
Mit mutatnak a számok?
 
A www.eco.hu portálon 371 befektetési alap adatai találhatók. A 2008. szeptember 3. – 2009. szeptember 3. közötti egy évben ezek közül a legalább egy éve működőkből 21 db (6%) éves hozama haladta meg az ugyanezen időszakban lekötött bankbetéttel elérhető átlagos hozamot, 141 db (38 %) negatív hozamot – azaz veszteséget „termelt”, a maradék 56 % hozama ugyan pozitív volt, de alatta maradt a betétekének. Természetesen a „piszkos 38 %” között van az egyetlen Erste kivételével az összes ingatlanalap is.
 
Kockázatok és költségek
 
Azt természetesen minden kezdő tudja – legalábbis tudnia illik -, hogy abszolút kockázatmentes befektetés nem létezik. Viszont sokszor tapasztaltam már, hogy a legtöbben ezt a szempontot elhanyagolják, és szinte csak a számokkal foglalkoznak. Pedig a bankbetétek és az alapok között kockázat szempontjából óriási különbség van. A bank a nála elhelyezett betét után - természetesen mindaddig, amíg fizetőképessége fennáll - előre megállapított mértékű kamatot fizet (amely mostanában még meg is haladja a befektetési alapok jó részének hozamát, amint az az előző adatokból is látszik), függetlenül attól, hogy ez a kamat hogyan érinti az eredményét. Tehát a bank akár veszteség árán is teljesíti a betétesnek tett ígéretét, a betétes pedig kockázatmentes, fix hozammal kalkulálhat. Ezzel szemben a befektetési alap a befektetők kockázatközössége. Aki pedig ebből a kockázatközösségből kimarad, az az alapkezelő, amelyen pedig a konstrukció sikere vagy kudarca leginkább múlik. Az alapkezelő mindenképpen beszedi az alap vagyonából őt és az általa megbízott közreműködőket illető részt, azaz a különféle díjakat (pl. alapkezelői-, letétkezelői-, ingatlanértékelői díjak). Érdekeltsége csupán közvetett: az alap vagyonának csökkenése esetén csak ezeknek a százalékos arányban kifejezett díjaknak az alapja csökken, de az alapkezelő mindenképpen a „pénzénél van”. Szorosabb összefüggés csak a kevés számú sikerdíjas konstrukciónál fedezhető fel. Ráadásul a bankbetét sokkal „olcsóbb”, mivel csak a havi néhányszáz forintos számlavezetési díjat kell állnia a befektetőknek, szemben az értékpapírszámla vezetéséhez kötött és az említett díjakkal terhelt alapokkal. És ezek a díjak még meg sem jelennek az előzőleg részletezett hozamokban, tehát azokat tovább rontják.
 
Az alapokra vonatkozó tőkepiaci törvény (Tpt.) számos olyan „egérutat” tartalmaz egy bajba került alap számára, ami a bankbetétnél elképzelhetetlen. Így pl. az alap max. fél éves időtartamra felfüggesztheti a befektetési jegyek visszaváltását és ezt szükség esetén ingatlanalapnál  további hat, egyéb alapnál három hónappal meghosszabbíthatja, ingatlanalap esetén max. 90 forgalmazási naposra növelheti a rendes visszaváltási határidőt (ezt jól ismerjük), vagy átalakulhat nyílt végűből zárt végűvé.
Az alapkezelők egy része független, más részük mögött pedig egy bank áll. Tehát az utóbbi alapok magánjogi garanciája legfeljebb olyan erős, mint a mögötte álló banké (de így is gyengébb, mint az ugyanezen bank betéteseire vonatkozó garancia), az előbbieké pedig ennél sokkal gyengébb. A betétekre vonatkozó államilag szabályozott visszafizetési garancia (OBA) maximális összege jelenleg 50000 EUR, azaz mintegy 13,5 MFt, az alapokra vonatkozó garancia (BEVA) maximális összege 6 MFt. Az OBA fizetési kötelezettsége a bank fizetésképtelenségének kimondásával, a BEVA kötelezettsége az alap megszűnését követő zárómérleg elfogadásával áll be.
 
Bizalom és transzparencia
 
Minden befektetési döntésben fontos szerepet játszik a bizalom. Ebben jelentős szerepe van annak, mennyire átlátható ("transzparens") annak a szervezetnek a működése, amelyre a megtakarításainkat bízzuk. Hát lássuk:
 
Bankbetét esetén a dolog viszonylag egyszerű. Csak azt kell mérlegelni, van-e és ha igen, mekkora a veszélye annak, hogy a bank fizetésképtelenné válik, mielőtt a betét lejárna. Arra nem kell (nem is lehet) figyelemmel lenni, hogy az adott bank hogyan fekteti be a reá bízott betétet. A befektetési alapok esetén azonban lényegesen többről van szó. Ugyanis a befektetési jegy vásárlásával lényegében ugyanolyan tulajdonosi jogviszony keletkezik, mint a részvényvásárláskor vagy egy kft. üzletrészének birtoklásakor. Azaz a befektetési jegy tulajdonosa az adott alap résztulajdonosává válik abban az arányban, ahogy az általa birtokolt jegyek értéke az alap teljes vagyonához aránylik. Ezt jelenti a már említett kockázatközösség. Nyilvánvaló, hogy egy tulajdonos elvárhatja, hogy a tulajdonát képező vagyon kezelője (azaz az alapkezelő) teljesen átlátható módon működjön és a tulajdonos számára minden olyan információt kiszolgáltasson, ami őt érdekli. Hát ez az, ami távolról sincs így! A vonatkozó rendelkezések (Tpt.) előírják, hogy az alapkezelők féléves és éves jelentéseket, valamint havi gyakorisággal rövíd tájékoztatót hozzanak nyilvánosságra - többé-kévésbé előírt tartalommal. A baj az, hogy ezek a nyilvános tájékoztatások még félig tájékozott emberek számára is rengeteg kérdést nem válaszolnak meg, hasonlóan pl. egy Rt. gyorsjelentéséhez, vagy egy kft. mérlegéhez. És itt van a baj: a gazdasági társaság tulajdonosai jogosultak a társaság közgyűlésén/taggyűlésén résztvenni, és bármilyen, a mérleghez kapcsolódó kérdést feltenni, a társaság operatív vezetése pedig köteles ezeket a kérdéseket megválaszolni. Ugyanez a lehetőség az alapoknál teljességgel hiányzik. Saját gyakorlatom alapján tudom, hogy az alapkezelők az ilyetén feltett kérdésekre nem válaszolnak (lásd pl. ezen blogon a 2009.04.22-i "A Raiffeisen nem válaszol!" c. bejegyzést). Így aztán az úgynevezett "tulajdonosoknak" nem is lehet rálátásuk arra, hogy az alapkezelő az ő érdeküknek, vagy netán egészen más érdekeknek (pl. az alapkezelő mögött tulajdonosként álló bank érdekeinek) megfelelően sáfárkodik-e a rábízott pénzzel. Megjegyzés tőlem: kíváncsi lennék, mit tenne egy kft. tulajdonosa azzal az ügyvezetővel, aki a mérleggel kapcsolatos kérdésére azt válaszolná, hogy semmi köze hozzá? Pedig lenne mit kérdezni, sok is: Pl. azt, hogy ha egy ingatlanalap ingatlankitettsége kevesebb, mint 50 %, miért vesz fel az alap sok milliárdos hiteleket, és azokat mire fordítja, honnan vette fel (netán saját bankjától?), mennyire kedvező- vagy kedvezőtlen feltételekkel, stb.
Az ingatlanalapok amúgy is külön fejezetet jelentenek az átláthatatlanság műfajában. Ugye az alap eszközértékét, azaz a résztulajdonosok pillanatnyi vagyonát alapvetően az ingatlanportfolió értéke határozza meg, amelyet a külső, "független" ingatlanértékelő állapít meg időről időre. Bármennyire hihetetlen, de az alapkezelők szerint ezek az ingatlanértékelők csak a végszámokat közlik, maga a részletes értékelés az alapkezelőknek sem áll rendelkezésére. Ezt az értékelők azzal indokolják, hogy az általuk végzett értékelés az ő védett "know-how"-juk. Hát nem tudom, mit szólnának az ingatlantulajdonosok akkor, ha pl. egy perben vagy egy átruházás során a kirendelt vagy megbízott ingatlanértékelő csak egy számot tenne eléjük a részletes értékelés nélkül azzal, hogy az utóbbi az ő titka?!  Hát  mindenki eldöntheti, hogy ezek után milyen alapon bízik meg egy befektetési alapban.
 
Ezek után mindenki gondolja meg, hova teszi a pénzét…
 

Szólj hozzá!

Címkék: alapok befektetési bankbetétek

A bejegyzés trackback címe:

https://csakigazat.blog.hu/api/trackback/id/tr681388190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása