HTML

Igazságkereső

Egy kifejezetten hiteles, tárgyszerű és mértéktartó blogot szeretnék indítani, ami a jelen és a múlt nagy gazemberségeivel, mutyizásaival foglalkozik. Nevének megfelelően csak igaz tényeket állítok, főként a gazdaság területéről.

Friss topikok

  • MEGATrader I www.forexkezeltszamlak.blog.hu: Tetszik a bejegyzés! (2012.12.05. 14:16) Egy évfordulóra
  • mzperx7: Jo Napot a közigazgatási eljárásban okozott kár miatti perrel kapcsolatban : mi volt ennek, ezekn... (2012.01.05. 19:10) Csalhatatlanok társulata
  • nyugdijas64: @arvuckel: Az elmélettel nagy vonalakban én is egyetértek azzal az eltéréssel, hogy a T+90 napot n... (2010.05.22. 07:14) Egy törvényalkotás története "Jogállamból"
  • igazatnekeress: Kedves Miklós! Régebben volt egy amcsi filmsorozat, a narrátor kezdéskor mindig bemondta, hogy: "A... (2010.05.20. 15:25) Az Alkotmánybíróság elutasította
  • nyugdijas64: @Béla b: Hát ami az ombudsmant illeti, az csak az igazi sóhivatal, rajta régen túl vagyunk (de ő l... (2009.09.23. 18:32) A sóhivatalok országa

Linkblog

Egy törvényalkotás története "Jogállamból"

2010.05.20. 19:14 nyugdijas64

 

Ez nem lesz rövid, de ígérem, megéri elolvasni!
 
Arról lesz szó, hogyan keletkezett az Állami Fejlesztési Bankról szóló 2008. évi LXXIV. törvény, amelybe becsempészték a tőkepiaci tv. módosítását, és amelynek az alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványomat e hó 17-i határozatával az Alkotmánybíróság elutasította (lásd a tegnapi bejegyzést).
 
Elöljáróban néhány jogszabályt és korábbi alkotmánybírósági határozatot idézek:
 
Jat. (jogalkotási törvény):
 
„37. § (1) A törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza”. (Ez utóbbi alatt a Házszabályt tartalmazó országgyűlési határozat értendő.)
 
Házszabály:
 
„102. § (1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó tovább módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani.
102. § (2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
102. § (3) …A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat.
106.§ (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik.
106. § (8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után – legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével – zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről.
108. § (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
140. § (1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képviselők négyötödének szavazatával… úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér.
 
140. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik."
 
62/2003 (XII.15.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
 
„Az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértése formailag érvénytelen (közjogi érvénytelenség) és illegitim döntést eredményez. Az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok sérelmével meghozott döntéseknek nincs sem alkotmányos legalitása, sem demokratikus legitimitása”.
 
63/2003 (XII. 15.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
 
„az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is vizsgálja és dönt a „formai hibás törvényhozási eljárás” alkotmányosságáról”
 
52/1997. (X. 14.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
 
„a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét”.
 
Ennyi szörnyűség után akkor jöjjön maga a történet:
 
A Fejlesztési Bankról szóló eredeti, 12 soros törvénytervezetet 2008. 11. 05-én nyújtotta be öt szocialista képviselő önálló indítványként az Országgyűlés Hivatalához, T/6741 sz. alatt. Ebben a Tpt. módosításáról egy szó sem volt. A törvényt az illetékes bizottságok is így tárgyalták, miként a 2008. 11. 11-én lezárult általános vita is. A Tpt. módosítására vonatkozó 70 soros (!) kiegészítést az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága T/6741/1 sz. alatt 2008. november 17-én nyújtotta be módosító javaslatként. A Bizottság elnöke Varga Mihály (FIDESZ) volt. Ugyanezen Bizottság indítványa alapján a Házbizottság dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének aláírásával T/6741/2 sz. alatt tett javaslatot a Házszabálytól való eltérésre. Ebben indítványozták, hogy módosító javaslatokat november 17-én 17 óráig lehessen benyújtani, ezen módosítás részletes vitára bocsátására és vitájára ne kerüljön sor, továbbá a zárószavazás is november 17-én történjen meg. Az Országgyűlés még ugyanezen a napon  357 szavazattal, 19 tartózkodás mellett döntött a törvény módosítással együttes elfogadásáról, miután 363 szavazattal, 3 ellenszavazattal megszavazta a Házszabálytól való eltérést, majd 372 szavazattal a sürgős kihirdetést is. Az ülés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan a szavazást megelőzően még a módosítás tárgya sem hangzott el az Országgyűlésben (azt csak a T/6741/1 sz. módosításként említették) és nem készült az eredeti javaslatot a módosításokkal együtt tartalmazó egységes törvényszöveg sem a szavazást megelőzően. A szavazást megelőzően összesen két hozzászólás hangzott el, amiket a vicc kedvéért szó szerint idézek:
 
Dr. Karsai József (MSZP, az eredeti előterjesztők egyike):
 
„Megtárgyaltuk a módosító indítványokat, és mint előterjesztők mindkét módosító indítványt befogadtuk. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy valóban szükség van külön kihangsúlyozni, hogy az MFB-törvénynek ez a módosítása nem öncélú, azokat – és szigorúan csak azokat – a termelőket szolgálja, akik közvetlenül, direkt terményt adnak el. Tehát csak a föld használóját és a termék értékesítőjét illeti.” Az én megjegyzésem: Ebből a hozzászólásból napnál világosabban kitűnt, hogy az eredeti előterjesztőnek halvány fogalma sem volt arról, miről is szól a módosítás!
 
Dr. Veres János pénzügyminiszter:
 
„A Kormány támogatja az ilyen módon módosító indítványokkal megerősített javaslat elfogadását.”
 
Úgy gondolom, hogy még a legjáratlanabbak számára is világos a fenti folyamatból, hogy
 
  • a Tpt. módosításáról szóló, az eredeti törvényjavaslatnál ötször hosszabb részt úgy csempészték be az utolsó pillanatban a javaslatba, hogy erről a szavazó képviselők nagy többségének fogalma sem volt,
  • az eljárás során a létező összes szabályt megszegték.
 
Az Országgyűlésben a törvény kapcsán még az a szó sem hangzott el, hogy „tőkepiac”. Viszont az Országgyűlés elnöke már másnap, a máskor olyannyira aggályoskodó köztársasági elnökünk pedig november 19-én aláírta, hogy aztán november 21-én már megjelenjen a Közlönyben.
 
Azt gondolom, hogy a leírtak még a Magyar Országgyűlés történetében is példa nélküliek, különösen annak tükrében, hogy más esetekben hónapokig, olykor évekig vitatkoznak apróságokon.
Hát én mindenesetre hétfőn újabb indítványt küldtem az Alkotmánybíróságnak, nem mintha bármiben is reménykednék….
 
És aki mindezt nem hiszi (amin nem csodálkoznék), az utánajárhat mindennek itt:
 .
 

2 komment

Címkék: jogállam országgyűlés törvényalkotás

A bejegyzés trackback címe:

https://csakigazat.blog.hu/api/trackback/id/tr972018829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

arvuckel 2010.05.21. 18:53:48

Nekem van egy összeesküvés elméletem, aminek vagy van alapja, vagy nincs. De nézzük kinek mi volt az érdeke. 2008 szeptemberétől az alapkezelők érzékelik a pénz kivonást a biztosnak gondolt nyílt végű ingatlanbefektetési és egyéb alapjaikból. Persze az alapkezelők anyabankjaik generálták a problémát az extra magas kamatjaikkal, melyet a 3hónapos betétekre hirdettek meg. Mit lehetne tenni ezen folyamat megállításának érdekében. Meg kell kérni a "felügyelő" pszáfot, hogy segítsen felfüggeszteni az alapok visszaváltását. Hisz őket az alapkezelők és a bankok fizetik közvetlenül. A pszáf nem költségvetési szerv, ha jól tudom. Ez tűnik kevésbé költségesnek számukra. Valamiért az anyabankok nem adnak pénzt a visszaváltások finanszírozására, vagy nincs is nekik erre a célra. Oké, a felfüggesztés rendben, de ez csak 10napig fog tartani, mit lehetne még tenni? Módosítani kell az értékpapír törvényt, ami előírja a t+90 nap visszaváltást, persze saláta törvénybe csomagolva. Azután lehet kaszálni, leértékelni az alapokat 10-20-50%-al, és lenyeletni a békát a befektetőkkel. Közben harsogni, hogy mindez az amerikai pénzpiaci válság miatt gyűrűzött be ide.Ilyet már láttunk az átkosban is. Mi kell ehhez, kb a befektetőktől lenyúlható pénz néhány százaléka, amellyel meg lehet zsírozni a gépezetet, hogy minden gördülékenyen menjen. Én 3x100 vagy 4x100 millára tippelnék, amelyet a 3 vagy 4 igen fontos szereplőnek osztottak szét. Hogy kik ezek, azt mindenki találja ki. Itt a mese vége. Aki nem hülye látja az összefüggéseket.
Azt is tudja mindenki, hogy ebben az országban senki nem tesz arrébb egy szalmaszálat sem a választói érdekében, de ellene igen, ha jól megfizetik.

nyugdijas64 2010.05.22. 07:14:06

@arvuckel: Az elmélettel nagy vonalakban én is egyetértek azzal az eltéréssel, hogy a T+90 napot nem a módosító jogszabály tette lehetővé, az már 2006 óta benn volt a törvényben. Viszont a módosítás tette lehetővé a nyílt végű ingatlanalapok zárt végűvé alakulását. Ez különösen annak a tükrében érdekes, hogy a PSZÁF elleni per május 19-i tárgyalásán a PSZÁF képviselője éppen arra hivatkozott többek között, hogy "két nagy alapkezelő anyabankja közölte, hogy magára hagyja az ingatlanalapjait, tehát ha nem hozták volna meg a határozatot, azok bedőltek volna". Majd - milyen a véletlen - ugyanez a két alap élt az új lehetőséggel és átalakult zárt végűvé, miután jól leértékelték előtte az árfolyamot. Majd a korábban fenyegetőző külföldi anyabankok mélyen leértékelt árfolyamon kivásárolták a zárt végűből menekülő befektetőket (az egyik alap esetében a befektetők 85, a másik esetében 78 %-át). A zárt végű alapok azóta szépen növelik az értéküket... Vicces, nem?
süti beállítások módosítása