Ez nem lesz rövid, de ígérem, megéri elolvasni!
Arról lesz szó, hogyan keletkezett az Állami Fejlesztési Bankról szóló 2008. évi LXXIV. törvény, amelybe becsempészték a tőkepiaci tv. módosítását, és amelynek az alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványomat e hó 17-i határozatával az Alkotmánybíróság elutasította (lásd a tegnapi bejegyzést).
Elöljáróban néhány jogszabályt és korábbi alkotmánybírósági határozatot idézek:
Jat. (jogalkotási törvény):
„37. § (1) A törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza”. (Ez utóbbi alatt a Házszabályt tartalmazó országgyűlési határozat értendő.)
Házszabály:
„102. § (1) A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó tovább módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani.
102. § (2) A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak.
102. § (3) …A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat.
106.§ (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik.
106. § (8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után – legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével – zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről.
108. § (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke tizenöt napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.
140. § (1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képviselők négyötödének szavazatával… úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér.
140. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alkotmányba vagy más törvénybe ütközik."
62/2003 (XII.15.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
„Az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértése formailag érvénytelen (közjogi érvénytelenség) és illegitim döntést eredményez. Az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok sérelmével meghozott döntéseknek nincs sem alkotmányos legalitása, sem demokratikus legitimitása”.
63/2003 (XII. 15.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
„az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy magának a jogalkotási eljárásnak az alkotmányosságát is vizsgálja és dönt a „formai hibás törvényhozási eljárás” alkotmányosságáról”
52/1997. (X. 14.) AB sz. alkotmánybírósági határozat:
„a jogalkotás során elkövetett eljárási alkotmánysértés önmagában megalapozza a törvény megsemmisíthetőségét”.
Ennyi szörnyűség után akkor jöjjön maga a történet:
A Fejlesztési Bankról szóló eredeti, 12 soros törvénytervezetet 2008. 11. 05-én nyújtotta be öt szocialista képviselő önálló indítványként az Országgyűlés Hivatalához, T/6741 sz. alatt. Ebben a Tpt. módosításáról egy szó sem volt. A törvényt az illetékes bizottságok is így tárgyalták, miként a 2008. 11. 11-én lezárult általános vita is. A Tpt. módosítására vonatkozó 70 soros (!) kiegészítést az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága T/6741/1 sz. alatt 2008. november 17-én nyújtotta be módosító javaslatként. A Bizottság elnöke Varga Mihály (FIDESZ) volt. Ugyanezen Bizottság indítványa alapján a Házbizottság dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének aláírásával T/6741/2 sz. alatt tett javaslatot a Házszabálytól való eltérésre. Ebben indítványozták, hogy módosító javaslatokat november 17-én 17 óráig lehessen benyújtani, ezen módosítás részletes vitára bocsátására és vitájára ne kerüljön sor, továbbá a zárószavazás is november 17-én történjen meg. Az Országgyűlés még ugyanezen a napon 357 szavazattal, 19 tartózkodás mellett döntött a törvény módosítással együttes elfogadásáról, miután 363 szavazattal, 3 ellenszavazattal megszavazta a Házszabálytól való eltérést, majd 372 szavazattal a sürgős kihirdetést is. Az ülés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan a szavazást megelőzően még a módosítás tárgya sem hangzott el az Országgyűlésben (azt csak a T/6741/1 sz. módosításként említették) és nem készült az eredeti javaslatot a módosításokkal együtt tartalmazó egységes törvényszöveg sem a szavazást megelőzően. A szavazást megelőzően összesen két hozzászólás hangzott el, amiket a vicc kedvéért szó szerint idézek:
Dr. Karsai József (MSZP, az eredeti előterjesztők egyike):
„Megtárgyaltuk a módosító indítványokat, és mint előterjesztők mindkét módosító indítványt befogadtuk. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy valóban szükség van külön kihangsúlyozni, hogy az MFB-törvénynek ez a módosítása nem öncélú, azokat – és szigorúan csak azokat – a termelőket szolgálja, akik közvetlenül, direkt terményt adnak el. Tehát csak a föld használóját és a termék értékesítőjét illeti.” Az én megjegyzésem: Ebből a hozzászólásból napnál világosabban kitűnt, hogy az eredeti előterjesztőnek halvány fogalma sem volt arról, miről is szól a módosítás!
Dr. Veres János pénzügyminiszter:
„A Kormány támogatja az ilyen módon módosító indítványokkal megerősített javaslat elfogadását.”
Úgy gondolom, hogy még a legjáratlanabbak számára is világos a fenti folyamatból, hogy
- a Tpt. módosításáról szóló, az eredeti törvényjavaslatnál ötször hosszabb részt úgy csempészték be az utolsó pillanatban a javaslatba, hogy erről a szavazó képviselők nagy többségének fogalma sem volt,
- az eljárás során a létező összes szabályt megszegték.
Az Országgyűlésben a törvény kapcsán még az a szó sem hangzott el, hogy „tőkepiac”. Viszont az Országgyűlés elnöke már másnap, a máskor olyannyira aggályoskodó köztársasági elnökünk pedig november 19-én aláírta, hogy aztán november 21-én már megjelenjen a Közlönyben.
Azt gondolom, hogy a leírtak még a Magyar Országgyűlés történetében is példa nélküliek, különösen annak tükrében, hogy más esetekben hónapokig, olykor évekig vitatkoznak apróságokon.
Hát én mindenesetre hétfőn újabb indítványt küldtem az Alkotmánybíróságnak, nem mintha bármiben is reménykednék….
És aki mindezt nem hiszi (amin nem csodálkoznék), az utánajárhat mindennek itt:
.