Január 29-i bejegyzésemben (még a régi blogon) már foglalkoztam a Raiffeisen Alapkezelő sajátságos tájékoztatási politikájával. De persze mindig "van új a nap alatt", ezért kénytelen vagyok visszatérni a témára. Történt közben, hogy két fordulós levelezésbe bonyolódtam Váradi Zoltán úrral, az Alapkezelő vezérigazgatóhelyettesével (akinek becsületére legyen mondva, hogy minden hozzá intézett levélre lelkiismeretesen válaszol, és ezért már hosszabb ideje nem irígylem). Levélváltásunk azzal kezdődött, hogy megkérdeztem, hogy a tavaly november 7-i felfüggesztésről és az azóta eltelt időszak történéseiről miért nem kaptam semmilyen nekem címzett tájékoztatást. Kérdéseimben rögtön hivatkoztam a befektetési vállalkozásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. (BSzt.) 42. §-ának rendelkezéseire, amelyek röviden összefoglalva azt írják elő, hogy az ügyfelet csak akkor lehet az írásbeli tájékoztatás helyett digitális adathordozón vagy internet útján tájékoztatni, ha ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárul, de ilyen esetben is külön e-mailben értesíteni kell egy új közlemény megjelenéséről és ebben közölni kell a közlemény pontos elérési útját is.
A válasz az volt, hogy ugyan ez a törvény vonatkozik az Alapkezelőre is (személyi hatály), de az alapkezelési tevékenységre nem, hanem csak a portfoliókezelési tevékenységre (tárgyi hatály). Ezért ezeket a kötelezettségeket a kezelt alapokkal kapcsolatban nem lehet számonkérni, hanem csak a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 34. § szerinti követelményeket. Ezek szerint az Alapkezelő döntheti el, hogy az alábbi vagylagos tájékoztatási lehetőségek közül melyiket választja:
- közzététel legalább egy országos terjesztésű napilapban, vagy
- u. az. a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapján, vagy
- u. az a szabályozott piac honlapján, vagy
- a Felügyelet (PSZÁF) honlapján, ha annak van ilyen szolgáltatása.
Azt is megtudtam a válaszból, hogy az Alapkezelő nem is tehet mást, hiszen nincs információja a befektetési jegyek tulajdonosairól (?)
Rossz szokásomhoz híven számos olyan kérdés generálódott bennem, ami már túlmutat a hivatkozott levelezésen (amivel érthetően felhagytam). Ezeket alább közreadom:
- Mi a csuda lehet a magyarázata annak, hogy két egymáshoz nagyon közelálló, azonos cég által végzett tevékenységre ennyire eltérő tájékoztatási kötelezettségeket írnak elő "kíváló" jogszabályaink?
- Valóban lehetséges, hogy egy cégre egy jogszabály bizonyos rendelkezései vonatkoznak, mások pedig nem?
- A kizárólag interneten történő közzététel (amit a Raiffeisen is kiválasztott) rengeteg kérdést vet fel. Pl.: Mit tegyen az, akinek nincs internet-csatlakozása (vagy uram bocsá' nem is ért hozzá)? Ha valakinek van internetje, hogyan értesül arról, hogy mikor kell az Alapkezelő oldalára látogatnia? (Tudom, erre az a válasz, hogy naponta kétszer, kanalas orvosság helyett.) Vagy esetleg fáradjon be minden nap a legközelebbi Raiffeisen-fiókba (gondolom, örülnének neki)?
- Hogy lehet az, hogy az Alapkezelőnek nincs információja a jegytulajdonosokról, mikor befektetési jegyet csak személyi adatokkal, sőt adószámmal ellátott értékpapírszámlán lehet tartani, és évente adóigazolást kell kiadniuk, amit meg is tesznek (ha erre az a válasz, hogy ezt a számlát a forgalmazó vezeti, esküszöm, megüt a guta - esetleg együtt lehetne működniük, különösen, ha egy csoportba tartoznak)?
- Ha nem ismerik a befektetők kilétét, akkor hogy lehet, hogy a KÖSZ számos tagja kapott névre szóló írásbeli értesítést a zárt végűvé alakulásról?
Hát hirtelen csak ennyi kérdés jutott eszembe. Jó megfejtést!
